Megoldás: A meglévő rendszer hatékonyságának növelése

Ez a megoldás elsősorban a hatékonyság növelésére összpontosít a sűrített levegő felhasználás, elosztás, tárolás és kezelés területein még mielőtt kompresszorbővítésről beszélnénk

1. Lépés: A levegőigény meghatározása

Mielőtt bármilyen rendszerfejlesztésbe kezdene elsősorban meg kell határozni, mi alapján és milyen fejlesztéssel teszi átláthatóvá a sűrített levegő rendszerigényét

Indokolatlan használat

A sűrített levegőt sokszor használják különböző munkafázisoknál az elérhetősége miatt, valamint azért, mert az alternatívája magasabb beruházási költséggel jár. A sűrített levegő egy drága energiahordozó és a hozzá kapcsolódó működési költségekkel együtt sok esetben az összköltség meghaladja az alternatívákat, mivel az alternatív eszközök alacsonyabb működési költséggel bírnak. Kétségtelen, hogy gyakran nagyon jó okai vannak annak, hogy sűrített levegős berendezés, szerszám kerüljön az adott folyamathoz, de gondosan figyelembe kell venni az előnyöket és hátrányokat, amikor helyettesíteni szeretnénk őket, például a szerszámok súlya vagy az elektromos szerszámok biztonságos üzemeltetése. Az 1. táblázat tartalmaz néhány nem indokolt alkalmazást és alternatíváját

1. táblázat – Sűrített levegős használat és helyettesítése

Sűrített levegős használat Használt eszköz Alternatív megoldás
Fújás és tisztítás Fúvóka / pisztoly Légkés, indukciós fúvóka, alacsony nyomású fúvóka, seprű/kefe
Hűtés Levegőhűtő Légkondicionáló rendszer, folyadékhűtők, frisslevegő ventilátor, ventilátorok
Víz leszárítása a termékről Fúvóka / pisztoly Szolenoid vezérlés, légkés, indukciós fúvóka
Jelenlegi és jövőbeni használat

Először készítsen egy listát minden olyan eszközről, ami jelenleg sűrített levegőt használ, másodszor pedig a tervezett levegőt felhasználó berendezésekről. Érdemes egységesíteni a szerszámook, eszközök, berendezések adatait egy formátumban. Minden eszköznél fontos követelmények:

  • Maximális levegő nyomás (bar, kPa)

Meg kell határozni a legmagasabb nyomásszintet, aminek a rendszerre szüksége van, ez lesz aza a nyomás, amit biztosítani kellene. Amennyiben alacsonyabb a nyomás , a berendezések nem működnek megfelelően, amennyiben több, mint a szükséges költséget növelnek.

  • Átlagos légszállítás (L/s, m3/h)

Összegezni kell az összes berendezés átlagos levegőigényét. Ez az érték mutatja, hogy átlagosan mekkora levegőigény szükséges. Természetesen az aktuális levegőigény folyamatosan ezen érték alá és fölé vándorol, minden gyors emelkedéssel járó levegőigényt a rendszer puffer és légtartály elégít ki. Tehát, az átlagos légszállítással, amennyiben nincsenek drasztikus rövid idejű nagy fogyasztók, a kompresszor teljesítménye elég a folyamatos zavartalan működéshez.

  • A levegő minősége (nedvesség(nyomás alatti harmatponttal jellemezzük), olajtartalom és részecskeszám)

A berendezés és a gyártási minőség függvényében minden berendezés hasonló levegőminőséget igényel vagy vannak tisztább levegő igényű alkalmazások. A levegő minőségére vonatkozó ISO 8573 szabvány összefoglalja a sűrített levegő minőségi osztályait. A következő táblázat viszont egy egyszerűsített osztályozást mutat be a levegőminőség szintjeiről.

2. táblázat

Levegőminőség

Alkalmazás

Préslevegő Szerszámok, általános ipari berendezések
Műszerlevegő Laboratóriumok, festőkabinok, klímavezérlés, porszórás
Folyamatlevegő Gyógyszer és élelmiszeripar, folyamatok levegőellátása, elektronikai ipar
Légzési levegő Egészségügyi gázok, kórházak, lélegeztető gépek, tisztítás/szemcseszórás

Abban az esetben, ha a berendezések nagy része alacsony minőséget követel meg és kisebbik részüknél fontos a magas minőségű levegő biztosítása, érdemes elgondolkozni egy két külön kompresszor rendszer alkalmazásán. Így levegőkezeléssel kapcsolatos energiaköltségek jelentősen csökkenthetők.

A cikk következő témája a kompresszor teljesítményének és légszállításának meghatározása lesz.

A sűrített levegő energia- és költséghatékony felhasználása 1. rész