Az ISO 50001 energiairányítási rendszerszabvány az előírt energiamenedzsment-rendszerek kialakításához, fenntartásához és fejlesztéséhez szükséges követelményeket foglalja magában.
Ezeknek a követelményeknek adott vállalati rendszerekbe illeszkedő megvalósítása egy specifikus keretrendszeren nyugszik, amely az energiahatékonyság mérhető adataira és azok mielőbbi javítására fókuszál.
Mi az ISO 50001 szabvány?
Az ISO 50001 általában integráltan, egyéb környezetközpontú rendszerszabványokkal karöltve épül be a vállalatok irányítási rendszerébe.
A 2015. májusa óta a magyar jogrendszerben is érvényben levő, EU 2012/27/EU energiahatékonysági irányelv alapján megfogalmazott hazai jogszabályok minden cégre vonatkoznak egy bizonyos méret felett.
A törvény szerint kötelező az energetikai audit elvégzése minden 250 főnél nagyobb, vagy az éves szinten 50 millió € árbevételt felmutató vállalat számára. Ennek egyik alapfeltétele az ISO 50001 integrálása az érintett vállalatok irányítási rendszerébe.
Mi a célja az ISO 50001 szabványnak?
2018. augusztus 21-én jelent meg az ISO 50001 korszerűsített változata, amelynek magyar fordítása 2019. április 1 óta elérhető. A változásai többek között a többi irányítási rendszerrel megegyező felépítést, azonos alapszöveget valamint közös szakkifejezéseket és meghatározásokat követel meg.
Ezen célok eléréséhez többek között bevezeti az EgTM (energiagazdálkodási teljesítménymutató) és az EgA (energiagazdálkodási alapállapot) fogalmakat. A véghezvitt módosítások és változások jobb beilleszthetőséget biztosítanak a már jelen levő és működő stratégiai irányítási folyamatokba.
Az ISO 50001 szabvány célja, hogy a vállalatirányítási rendszerekbe integrálódva, egyéb környezetközpontú szabványokkal együtt, az energiateljesítményen keresztül javítsa a vállalatok energiahatékonyságát és energiabiztonságát továbbá az energiafelhasználását és általános fogyasztási mutatóit.
Milyen előnyei vannak az ISO 50001 szabvány használatának?
Ma már egyetlen cég sincs, ami megkérdőjelezné az energiahatékonyság szükségességét, ez pedig részben az ISO 50001 szabványnak, illetőleg a szabvány előnyeinek valamint pozitív hozadékainak köszönhető.
Átlátható folyamatok
Az ISO 50001 szabvány első előnye a biztosított folyamatos energiamonitoring, ami a rendszerre való nagyobb rálátást tesz lehetővé, a második előnye pedig a szinergia, amelynek révén hatékonyan növelhető a berendezések rendelkezésre állása.
Mérhető költségmegtakarítás
Az ISO 50001 ráadásul a tervezés-cselekvés-ellenőrzés-megvalósítás folyamat közben felfedi, hogy az értéklánc egyes fázispontjain hogyan történik meg és milyen mértékű az energia felhasználása, ehhez pedig mérhető költségmegtakarítást kínál.
Csökkenő energiaigény
A mérések által javítható az energiafelhasználás is, ami által jelentős energiaköltség takarítható meg, ugyanakkor csökkenthető az energiaigény miáltal enyhíthetőek a növekvő energiaköltségek vállalatra gyakorolt hatásai.
A fosszilis fűtőanyagoktól való függés csökkenése
Egy, az ISO 50001 alapján működő vállalat fosszilis fűtőanyagoktól függésének csökkenése és az így megtakarított energiaköltség lehetőséget biztosít a fenntartási költségek hatékonyabb elosztására, valamint a vállalat kapacitásának növelésére.
Piaci versenyképesség növelése ISO 50001 szabvánnyal
A folyamatos energiamonitoringgal, az energiahatékonysági fejlesztésekkel és a fogyasztási mutatók javításával egyaránt növelhető a nyereségesség és a piaci versenyképesség, miközben a vállalat hírneve, megítélése és környezeti teljesítménye is pozitívan változik.
Törvényi előírások betartása
Az új ISO 50001 energiairányítási keretrendszere (EnMS) lehetővé teszi az új, innovatív és hatékony technológiák felhasználását és intézkedések véghezvitelét, ráadásul általa még a törvényi előírások is teljesülnek.
A hatékonyság objektív mérésének lehetősége
A bevezetett módszerek, eszközök eredményességének ellenőrzését, valamint a vállalat energiafogyasztásának, környezetterhelésének pontos és valós idejű meghatározását a méréstechnika biztosítja.
A folyamatok során a rendszerbe bekapcsolt mérőműszerek és a különböző szenzorok folyamatosan valós idejű adatokat szolgáltatnak a mérési folyamatokhoz. A hatékony mérési folyamatok lehetővé teszik a gyártási folyamat optimalizálását, valamint a gyártott termékek minőségének biztosítását.
Miért fontos az ISO 50001 a mérőműszerek alkalmazása kapcsán?
Az energiahatékonyság többek között azért lényeges a hazai vállalatok számára, mert az energiafogyasztás intelligens menedzselésével akár jelentős költségmegtakarítás is elérhető. Az energia menedzsment rendszer alapját az egyes folyamatok mérőműszerek általi, hatékony mérése szolgáltatja.
A monitorozott mérőműszerek és az azokon kimutatott értékek fontos szerepet játszanak az energiamegtakarításban. Szinte minden adatot szolgáltató műszer adatforrás lehet, amely közvetlenül csatlakoztatható a rendszerhez.
Az ISO 50001 a mérőműszereken kapott és egy-egy adott folyamathoz rendelt energetikai jelzőszámok kiértékelése által amellett, hogy a rendszerfolyamatok (állásidő, műszerkarbantartás stb.) könnyebben tervezhetőek az esetleges hibalehetőségek is még időben kiszűrhetőek, így biztosítottá válik a hatékonyabb termelés és a folyamatos üzem.
Hol a legkönnyebb egy ipari vállalatnál energiát csökkenteni?
Az energiamonitoringban részvevő mérőműszereken mért (áram, víz, gáz vagy sűrített levegő) fogyasztási értékekre alapozva létrehozható egy intelligens energiamenedzsment rendszer, amellyel számos költség csökkenthető anélkül, hogy a termelésben résztvevő gépek, munkagépek és egyéb műszaki berendezések teljesítőképessége csökkenne.
Egyik ilyen energiahatékonyságot növelő, költségcsökkentő megoldás a szivárgásokból származó energiaveszteségek minimalizálása. Sűrített levegő rendszerek esetén például a szivárgás(ok) helyének lokalizációja és a folyamatos energiamonitoring biztosíthatja a szivárgásokból származó veszteségek csökkentését.
Kézenfekvő megoldás a tervezett energiacsökkentés eléréséhez az ISO 50001 energiairányítási keretrendszer és a szivárgásmenedzsment együttes alkalmazása.
Milyen veszteségei vannak a sűrített levegő rendszernek?
A sűrített levegő rendszerek szivárgásokból eredeztethető vesztesége 20-30% közzé tehető, az elszivárgott sűrített levegő megtermelésére fordított energia mértékéről illetőleg annak energiaigényéből származó veszteségekről azonban átfogó, nagyobb merítésű kimutatás még nem készült.
Egyelőre arról is csak egyedi, specifikus mérési eredményeket lehet találni, hogy mekkora része megy el a vállalatok üzemelési költségeiből a sűrített levegő rendszerek veszteségeire összességében. Ez ugyanis többféle tételből tevődik össze.
- A rendszer üresjárataiból adódó alacsonyabb gyártási kapacitás miatti veszteségből,
- abból, hogy az indokolatlanul több sűrített levegő igény, több előállítási és energiaköltséggel is jár,
- ráadásul az esetlegesen szükségtelenül fenntartott nagyobb üzemi nyomás a rendszerre kapcsolt gépek, nyomásszabályozók idő előtti meghibásodásához vezethet, ami idővel szintén a veszteség, valamint extra kiadások oldalon jelenik meg.
Gyakorta előfordul, hogy egy karbantartásra szoruló vagy rosszul megtervezett sűrített levegős rendszeren keletkező szivárgások miatti veszteségek lefedésére megy el a kompresszor kapacitásának közel negyede, a nagyobb kapacitásigény kielégítése ugyanakkor gyakori kompresszor-meghibásodások képében jelentkezhet.
Ebben az esetben ugyanis egy olyan megemelkedett szintű teljesítményen kell a kompresszornak folyamatosan üzemelnie, amely bár csökkenti annak élettartamát, de amellyel ki tudja elégíteni a veszteség miatti magasabb levegőigényt.
Még gyakrabban találkozni olyan problémával az auditok során, hogy a nem folyamatos üzemű, de a hálózatra kapcsolt – így nyomás alatt álló –, úgynevezett „alvó” munkagépektől eredeztethető a szivárgási veszteség jelentős hányada.
A szivárgás számos területen okozhat akár nyomásesést és működési zavarokat is, ami miatt csökken a hálózatra kapcsolt levegős gépek és szerszámok hatékonysága, üzembiztonsága, vagyis szintén termelési veszteséget eredményez. A gyakori nyomásesés közvetetten növeli a karbantartási, szervizelési igényeket valamint ezáltal a tervezett és tervezetlen leállások számát is. Ezért is tekinthetők a szivárgáskereső, ultrahangos szivárgásvizsgáló műszerek a megelőző karbantartás ideális eszközeinek.
Dráguló energiaárak
A hazai és az Európai vállalatoknak meg kell találniuk a legjobb módját a felhasznált energia gazdálkodásnak. Erre nem csak a felfokozott versenykényszer miatt van szükség, hanem amiatt is, hogy megfeleljenek az egyre környezettudatosabb elvárásoknak.
A világpiacon ugyanakkor az tapasztalható, hogy mindenütt növekednek az energia árak. Az ISO 50001 azonban segít feltárni a vállalatoknak azokat a pontokat, amelyeken nem megfelelően működik a vállalat energiagazdálkodási stratégiája és jobb környezeti teljesítmény mutatók mellett, valódi, hitelesen mérhető költségmegtakarítást is kínál.
GYIK
- Mi az ISO 50001 célja?
Az ISO 50001 szabvány célja, hogy a vállalatirányítási rendszerekbe integrálódva, egyéb környezetközpontú szabványokkal együtt, az energiateljesítményen keresztül javítsa a vállalatok energiahatékonyságát, továbbá az energiafelhasználását és általános fogyasztási mutatóit.
- Mire használják?
Az ISO 50001 egy energiairányításiszabvány. Előnye a biztosított folyamatos energiamonitoring, ami a rendszerre való nagyobb rálátást tesz lehetővé. A folyamatok közben felfedi, hogy az értéklánc egyes fázispontjain hogyan történik meg és milyen mértékű az energia felhasználása.
- Mekkora energiamegtakarítás érhető el egy átlagos sűrített levegő rendszernél?
A sűrített levegő rendszerek szivárgásokból eredeztethető vesztesége 20-30% közzé tehető, az elszivárgott sűrített levegő megtermelésére fordított energia mértéke jelentős is lehet. Az ISO 50001 szabvány alkalmazásával tehát legalább 20-30% megtakarítás érhető el.
Kérdése van a témával kapcsolatosan? Vegye fel velünk a kapcsolatot …