GYIK

Gyakran Ismételt Kérdések és Válaszok

  1. Miért használnak termikus áramlásmérőket?

    A termikus tömegáram mérési elv egy fűtött szenzor hűlésével arányosan határozza meg az áramló gáz sebességét.  A légsebesség és az abból számított térfogatáram alapján meghatározható a szabványosított térfogatáram értéke. Ez a mérési módszer megbízható mérési eredményeket biztosít, akár minimális áramlások esetén is, például szivárgáskeresés. Kis méretének köszönhetően egyszerű nyomás alatti leállás mentes szerelhetőséget biztosít.

    S415 / S418 Termikus áramlásmérők DN8-DN25

    S421 Termikus  áramlásmérők DN32-DN80

    S401 Termikus áramlásmérő beszúró szondás DN15-DN500

  2. Milyen mérési elvű áramlásmérőt válasszak?

    A sűrített levegő és technológiai gázrendszerek esetén a legjobb választás a termikus mérési elvű áramlásmérő. Nyomás és hőmérséklet függetlenül határozza meg a térfogatáramot, de csak tiszta, szennyeződés, olajmentes levegőben használható, mivel a szenzor érzékeny. Magas nedvességtartalmú levegő hűtőhatást indukál, míg az olaj leszigeteli az érzékelőt, így jelentősen többet vagy kevesebbet mérhet a műszer. Így azokban az esetekben, ha szennyezett, nedves vagy magas hőmérsékletű a levegő a Pitot-cső elvén, tehát a statikus és dinamikus nyomásmérésből számított áramlásmérést a javasolt (ideális FreeAirDelivery közvetlen kompresszor utáni mérések elvégzéséhez).

    Tovább az áramlás és fogyasztásmérőkhöz

  3. Miért kell az egyenes csőszakasz?

    A bemeneti és kimeneti egyenes csőszakasz biztosítja a lamináris levegőáramlást, így a levegő turbulencia mentesen érkezik az érzékelőhöz. A modern áramlásmérő szenzoroknak a pontos méréshez szükségük van a lehető legteljesebb levegő profilra. Ezt biztosítja a minél hosszabb egyenes szakasz, aminek a minimális hosszát a csőátmérő többszörösével adják meg, ami függ az érzékelő előtti akadályoktól. A SUTO folyamatos fejlesztéseket végez az egyenes csőszakasz minimalizálására, az S415 / S418 Termikus áramlásmérők DN8-DN25 esetén nincs szükség bemeneti és kimeneti egyenes csőszakaszra.

  4. Mi a szabványosított térfogatáram?

    Nyomás alatti rendszerek esetén a térfogatáram függ a nyomástól, hőmérséklettől és a nedvességtartalomtól. Ahány rendszer, annyi mérési körülmény, ezért született meg a szabványosított térfogatáram. A sűrített levegő esetén az ISO 1217 – 1000 hPA, 20 °C, 0 %rH a legelterjedtebb szabványosított érték.

  5. Milyen méréstartományú áramlásmérőt válasszak?

    Egy sűrített levegő vagy gázrendszer méretezésének és a mérési pont helyének függvényében választható ki a megfelelő méréstartomány. A SUTO áramlásmérők típustól függően széles méréstartománnyal rendelkeznek, és a rendelési konfiguráció (pl.: High-speed) alapján és a gyártás utáni minőségi felülvizsgálat során laborkörülmények között kerülnek beállításra és kalibrálásra.

    Tovább az áramlás és fogyasztásmérőkhöz

  6. Mérhetek áramlást a kompresszor után, poros, nedves, olajos levegőben?

    Igen, de ebben az esetben a Pitot csöves differenciál nyomás mérés elvén alapuló S 430 áramlásmérőnk az optimális választás. A Free Air Delivery meghatározásának alapja a kompresszor áramfelvételének és előállított légmennyiségének mérése. Az S 430 áramlásmérő ideális erre a mérési feladatra, mivel a kompresszor utáni levegő a beszívott levegő oldaltól függően nedves, magas hőmérsékletű és a kenés miatt olajos lehet.

    Tovább az S 430 pitot csöves áramlásmérőhöz

  7. Mit okoz a nedvesség a sűrített levegőben?

    A nedvesség általában nem kívánatos jelenség, a csőhálózatban korróziót és jegesedést okozhat és a berendezések élettartamát is jelentősen csökkenti. A végtermék minősége ezzel ronthatja a végtermék minőségét és növelheti a költségeket.

    Tovább a nedvesség, harmatpont mérőkhöz

    Olvassa el cikkünket a sűrített levegő nedvességről

  8. Mit tartalmaz az ISO 8573 szabvány?

    Az ISO 8573 sűrített levegő minőségi szintjeit és az ahhoz tartozó követelményeket és teszteket összefoglaló szabvány. A szabvány minőségi elvárásokat fogalmaz meg a levegő nedvességtartalmára, olajtartalmára, a részecskeszámra és a mikrobiológiai összetételre vonatkozóan. A levegő felhasználásának függvényében a szabvány alapján, szárítókkal, szűrőkkel előállítható a megfelelő minőségű levegő.

    Olvassa el cikkünket az ISO 8573 szabványról

  9. Hogyan gyűjthetem a mért adatokat?

    Alapvetően kézi és telepített mérőműszerek illetve távadók adatai gyűjthetők. A kézi műszerek vagy mérőbőröndök saját memóriával rendelkeznek és saját érzékelőjük, vagy a csatlakoztatott távadók adatait képesek elmenteni utólagos szoftveres kiértékelés céljából. Léteznek helyi kijelzők, adatgyűjtők is, pl.: S331, ami grafikusan kijelzi a hozzá csatlakoztatott távadók mért adatait képes azokat tárolni is, valamint továbbítani egy központ monitorozó vagy automatizálási (PLC, BMS) rendszerbe.

    Tovább a kijelzőkhöz, adatgyűjtőkhöz, szoftverekhez

    Olvassa el cikkünket az Energiamenedzsmentről

  10. Miért érdemes kalibráltatnom a műszereimet?

    A kalibrálás a műszer által kijelzett érték összevetése egy etalonra visszavezethető referenciaműszer által mutatott értékkel. A kalibrálás eredményei lehetővé teszik egyrészt a mérendő mennyiség megfelelő értékeinek hozzárendelését a mérőeszköz értékmutatásaihoz (kijelzéshez), másrészt az értékmutatásokhoz tartozó korrekciók meghatározását. A műszerek kalibrálása során, amennyiben a megengedett tűrésnél nagyobb eltérést tapasztalnak, megtörténik a műszer jusztírozása, beállítása. Ajánlott a műszerek évenkénti kalibrálása, felülvizsgálata és beállítása.

    SUTO kalibrálás és szerviz

  11. Folyamatos üzemben van a kompresszorunk, hogyan lehetséges az áramlásmérő telepítése?

    Sok esetben már meglévő rendszerbe kell az áramlásmérőket telepíteni, és sokszor a rendszer, főleg a főágak esetén, folyamatos elvétel van, így nyomás alatt kell a szerelést megoldani. A beszúró szondás áramlásmérők előnye, hogy nyomás alatt egy golyóscsapon keresztül a rendszerbe behelyezhetők kivehetők. A mérési pont kialakításához egy nyomás alatt is használható fúrószár szükséges, a legtöbb esetben egy hegesztett csonkot vagy megfúrható csőbilincs használható.

    Nyomás alatti fúró bemutató video

  12. Mennyi időt vesz igénybe az ISO 8573 minőségvizsgálat?

    Az ISO 8573 minőségvizsgálat során a mérési pontnál meghatározásra kerül a nyomás alatt harmatpont, az olajtartalom és a részecskeszám értéke. Általában mérési pontonként 1,5-2 óra alatt lehet biztonságosan meghatározni a levegő minőségét. A mérési pontok mennyisége és helye függ az adott igényektől, legtöbb esetben a sűrített levegő előállításánál, végpontokon vagy a kiemelt minőségű levegőt igénylő területeknél, gépeknél érdemes elvégezni a vizsgálatot.

    ISO 8573 sűrített levegő minőségvizsgálat

  13. Analóg vagy digitális kimenet?

    A SUTO távadók, legyen szó minőségi vagy mennyiségi paraméterek méréséről optimális integrálhatóságot biztosítanak az épületfelügyeleti vagy automatizálási rendszerekbe. Típustól függően az analóg 4 … 20 mA (2-3-4 vezetékes) és a galvanikusan leválasztott impulzus kimenet alapvetően rendelkezésre áll. A mai kornak megfelelően az analóg jelkimenetek teljes mértékben kiválthatók digitális kimenetekkel: Modbus/RTU, Modbus/TCP, HART, MBUS.

Nem talált válaszra? Várjuk a kérdést ...