A sűrített levegő költségek csökkentése minden cégnél felmerülnek egy működő vagy egy bővítésre váró sűrített levegő hálózattal kapcsolatban. Az energiafogyasztás racionalizálására irányuló törekvések nem csak a környezetünk megóvása érdekében fontosak, hanem jelentős költségcsökkentő tényezőként is szerepelhetnek.
Milyen költséges egy pneumatikus rendszer?
A sűrített levegő drága energiahordozó, de a költségek jelentős mértékben csökkenthetők. Egy pneumatikus rendszernél – költségek szempontjából történő életciklus elemzés alapján – a költségek jelentős hányada az üzemeltetési energiaköltségekben nyilvánul meg. A préslevegő hálózat átláthatósága a legfontosabb, a levegővel működő gépek fogyasztása, a kompresszor teljesítményének optimális elosztása. És az elosztásból származó veszteségek feltárása pedig jelentős költségmegtakarítást eredményezhet.
Az ipari vállalatok áram-, víz- vagy gázfelhasználása teljesen átlátható: a fő mérők mutatják a vételezett mennyiséget, az almérők pedig a fogyasztás eloszlását. Ezzel szemben a sűrített levegőt általában házon belül állítják elő, így az egyes gépek, üzemegységek fogyasztása nem számszerűsített. Ezen ismeretek hiányában viszont nem láthatók át a veszteségek, nincs indíttatás a szivárgások megszüntetésére vagy a takarékosabb felhasználás bevezetésére.
Szivárgáskeresés
Költségcsökkentés és energiamegtakarítás
A szivárgáskeresés egy hatékony megtakarítási módszer, a szivárgások 96 %-a DN 50 vagy annál kisebb méretű csővezetékekben lép fel, és főként a tömítetlen kötések, armatúrák és csatlakozások felelősek ezért. Már egy 3 mm átmérőjű, szivárgást eredményező repedés is 6 bar üzemi nyomás mellett, évente mintegy 1.488 EUR költségtöbbletet eredményezhet. Amennyiben az üzemi, valamint a többletberuházásokra fordított költségeket is figyelembe vesszük, egy átlagos ipari üzemnél a költségek a 100.000 EUR-t is meghaladhatják.
Több neves intézet is foglalkozott már a sűrített levegő elemzésével (Radgen, Karlsruhe, Frauenhofer Intézet), a Druckluft Effizient független felmérésben azt is kimutatták, hogy a termelt sűrített levegő 25-35%-a szivárgások miatt vész kárba.
Áramlásmérő az átláthatóságért
A fő- és mellékágakban illetve a levegőt felhasználó gépek elé telepített áramlásmérőkkel konkrét adatokat kapunk arról, hogy az előállított levegőmennyiség eljutott-e az adott felhasználóhoz. A célgépek előtti térfogatáram és összegzett légmennyiség adatokból következtethetünk az esetleges szivárgásokra. Üzemelő gép esetén, a megszokottól eltérően, rendellenesen megnő, vagy nem üzemelő gép esetén is van fogyasztás, a csőrendszerben szivárgás lehet. Ezután célzottan megkezdődhet a repedések lokalizálása és a hiba elhárítása. A szivárgások lokalizálása szivárgáskereső műszerekkel egyszerűen elvégezhető, és az időszakos megelőz karbantartási tervbe beépítve a szivárgások kordában tarthatók.
Fogyasztásmérő sűrített levegőre?
A sűrített levegő hálózat fogyasztás szempontból történő monitorozása rálátást biztosít a teljes rendszerre. Amellett, hogy számszaki alapot biztosít az ISO 11011 sűrített levegő, az ISO 14000 öko és az ISO 50001 energetikai audit számára, a fogyasztás áttekinthetőségével az üzemegységek, gépek felelősei motiválttá tehetők a rendszer optimalizálására és a szivárgások feltárására.
Bővítések, újabb berendezések telepítése esetén, az átlátható fogyasztások alapján, a már meglévő kompresszorteljesítmények megfelelő elosztása révén a kompresszorállomás és a csőrendszer bővítésének kihagyásával nagyban csökkenthetjük a beruházási költségeket. A sűrített levegős berendezéseknek mindig szükségük van egy minimális levegőellátásra, és a gépek egy részét védeni kell a túlterheléstől. Főleg a nagy értékű berendezések esetén kell ügyelni az optimális tartományban történő működésre, mivel az esetleges túlterhelés, károsodást vagy akár garanciavesztést is okozhat. A karbantartási munkálatok elvégzése, az időszakos felülvizsgálat helyett, célzottan az adott egység használatától függően, a fogyasztása alapján történhet.
Miért számít a sűrített levegő minősége?
A költségcsökkentés és az energiamegtakarítás mellett a sűrített levegő minősége is fontos, meghatározó tényező. A nem megfelelően tisztított, szárított levegő károkat okozhat a rendszerben, a berendezésekben és ronthatja a végtermék minőségét. A levegőminőséggel szemben támasztott követelmények függnek az alkalmazástól, eltérő tisztaságú levegőre van szükség például a félvezetőgyártásban, orvosi levegőnél és a préslevegőnél.
Az ISO 8573 nemzetközi szabvány hét sűrített levegő osztályt különböztet meg, az alapján, hogy mekkora a nedvesség, olaj és szárazanyag tartalma. Az adott minőségi osztály betartása érdekében az első lépés egy szárítóberendezés üzembe helyezése.
A hűtve- és membránszárítóknál, folyamatos ellenőrzés szükséges a nedvesség okozta károk elkerülése érdekében. A kritikus pontokon és a szárítók után kialakított mérési helyeken, harmatpont távadók segítségével monitorozható a levegő nedvességtartalma. Megnövekedett nedvességtartalom esetén a szárítók a valós adatok alapján vezérelhetők valamint a károk megelőzésével jelentős költségek takaríthatók meg. Adszorpciós szárítók esetében, ha a tornyok átkapcsolása nem idő alapján vezérelt, hanem egy harmatpont távadó műszer által vezérelt költségmegtakarítás érhető el.
Összességében tehát elmondhatjuk, hogy a sűrített levegő fogyasztásának és minőségének folyamatos felügyelete a már meglévő- és az újonnan telepített rendszerekben egyaránt fontos feladat, hiszen nem csak a berendezéseket óvja meg a károktól, de jelentős üzemi költségcsökkentés is elérhető. Ezen kívül a berendezések karbantartására fordított idő és energia ráfordítás is csökken. Egyszeri beruházás – többszörös és mérhető haszon.